Notes

Reducing tetracycline antibiotics deposits in aqueous conditions using Tet(X) degrading nutrients expressed in Pichia pastoris.
AMI esetén a mentőegység helyszínre érkezésének (M1) medián ideje 13 perc, a helyszíni ellátás (M2) 23 perc, a helyszínről a kórházba érkezésig eltelt idő (M3) 30 perc volt. STEMI esetén a felvételtől az ér megnyitásáig eltelt idő 37 perc volt. A STEMI-betegek 9,5%-ánál 2 órán belül, 49,1%-ánál 4 órán belül, 88,1%-ánál 12 órán belül került sor az infarktusért felelős ér megnyitására. Ebben a betegcsoportban a teljes ischaemiás idő medián értéke 243 perc volt. Minden vizsgált időperiódus esetén a megyék között jelentős különbségeket találtak. Következtetések A szívinfarktusos betegek optimális időben történő ellátásának jelenleg a legnagyobb problémája a betegek késlekedése. A mentési idők tekintetében jelentős regionális különbségek vannak, az okok vizsgálatához további elemzések szükségesek. Orv Hetil. 2020; 161(12) 458–467.in English, Hungarian Absztrakt A perinatalis hospice-ellátás a gyermekgyógyászati palliatív ellátás egy speciális formája elsősorban a terhesség alatt megállapított fejlődési rendellenességek esetében, a várandósgondozásban megvalósuló holisztikus szemléletű, az érintett családokra vonatkozó testi, lelki és szellemi gondozás. Célunk annak vizsgálata, hogy az elérhető szakmai irányelvek alapján hogyan valósítható meg és milyen lehetőségeket nyújthat a perinatalis hospice-palliatív gondozás. Néhány példán keresztül bemutatjuk az elsősorban angolszász területekről származó szakmai irányelveket, protokollokat, valamint a jó gyakorlat néhány példáját. A perinatalis hospice kiemelten nehéz ellátási terület a szakmai és emberi nehézségeket illetően. Kiindulási pontot jelentenek a standardizált, konszenzuson alapuló irányelvek, amelyek részletezik az ellátás sajátosságait és azt is, hogy milyen feltételek szükségesek a biztosításához, emellett pedig jelentős segítséget nyújthatnak a közreműködő szakmák közötti kommunikációs és koordinációs folyamatokban. Szupportív szakmai képzési programok során lehetőség adódhat a nehézséget jelentő helyzetek felismerésére, valamint a megoldások keresésére is. A továbbképzés a palliatív ellátásban és a megfelelő kommunikációban kompetenciafejlesztést jelent a szakmai feladatok ellátásában. Orv Hetil. 2020; 161(12) 452–457.in English, Hungarian Absztrakt A tirotropintermelő hypophysistumor a hyperthyreosis ritka oka, a hypophysisadenomák 1 százalékában fordul elő. Az utóbbi években a felismert esetek száma nőtt az ultraszenzitív immunometriás esszék elterjedésének köszönhetően. A klinikai gyakorlatban a normál- vagy emelkedett tirotropinérték mellett észlelt emelkedett perifériás pajzsmirigyhormonszintek esetében kell felvetni a tirotropintermelő tumor lehetőségét. A szerzők egy középkorú nőbeteg esetét ismertetik, akinél a centrális hyperthyreosis hátterében tirotropintermelő hypophysis-macroadenoma igazolódott. Átmeneti thyreostaticus kezelést követően a tumor radikális idegsebészeti eltávolítása megtörtént. A műtétet követően a beteg hyperthyreosisa megszűnt, a residualis hypophysisfunkció megtartott maradt. Gondozása során recidívára utaló eltérést nem észleltünk. Esetismertetésünkben a kórkép felismerése kapcsán felmerülő differenciáldiagnosztikai nehézségeket is taglaljuk. Orv Hetil. 2020; 161(12) 474–478.in English, Hungarian Absztrakt Bevezetés A laboratóriumi vizsgálatok iránti igény fokozódik, a prevenció, a pontosabb diagnosztika, a terápia indikálásának eldöntése, a terápia eredményességének monitorozása érdekében. Célkitűzés Elemzésünk célja az Egészségbiztosítási Alap laboratóriumi előirányzatának egészség-gazdaságtani elemzése. Adatok és módszer Elemzésünkhöz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisát használtuk. Az elemzés a 2002 és 2018 közötti időszakot öleli fel. Vizsgáltuk a laboratóriumi előirányzat éves összegét, az esetszámokat és a beavatkozások számát, a különböző tulajdonviszonyú laboratóriumi szolgáltatók részesedését az egészségbiztosítási gyógyító-megelőző kasszából. Eredmények A laboratóriumi vizsgálatok finanszírozására rendelkezésre álló forrás 2005 és 2015 között érdemben nem változott, az időszak jelentős részében a 21–22 milliárd Ft/év sávban mozgott. Mind az esetszámban, mind a beavatkozások számában látunk érdemi visszaesést 2006 és 2008 között. Az utóbbi években az esetszám évi 14–15 millió körül, míg a beavatkozások száma évi 180 millió körül állandósult. A forprofit vállalkozások részesedése az egészségbiztosítási forrásokból a 2010. évi 29,0%-ról 2018-ban 10,6%-ra csökkent, míg az állami intézmények részesedése a 2010. évi 27,1%-ról 2018-ban 78,7%-ra nőtt. Következtetés A laboratóriumi aktivitás az elmúlt években stabilizálódott. A szakmai szabályok esetlegesen még szükséges pontosításával, a kódok karbantartásával a laboratóriumi ellátásokra fordított összegek tovább növelhetők a most már zömében köztulajdonban lévő laboratóriumi szolgáltatók irányában. Orv Hetil. 2020; 161(12) 468–473.in English, Hungarian Absztrakt A kinureninek manapság intenzív érdeklődés tárgyát képezik, mivel számos fiziológiás és patológiás folyamatban részt vesznek. Az esszenciális aminosav triptofán elsősorban a kinurenin-útvonalon keresztül metabolizálódik. A lebomlás során kinurenin-aminotranszferázok segítségével keletkezik az egyik fontos termék, a kinurénsav. A kinurénsav excitatorikus receptorok ligandja, neuroprotektív tulajdonságú. A kinurénsav szintjének abnormális csökkenése vagy növekedése a neurotranszmitter-rendszerek egyensúlyának felborulásához vezethet, és ez számos neurodegeneratív és neuropszichiátriai betegségben megfigyelhető. A kinurénsav a poláros szerkezete miatt nehezen jut át a vér–agy-gáton, emiatt közvetlenül nem alkalmas terápiás célokra. Ezért kutatásunk célja olyan kinurénsav-analógok előállítása és farmakológiai tesztelése volt, melyek a vér–agy-gáton könnyebben átjutnak. Az újonnan szintetizált kinurénsav-analógok hatékonynak bizonyultak több idegrendszeri betegség (migrén, Huntington-kór) modelljében. A kinurénsav-származékokkal kapott eredmények szerint e vegyületek új terápiás célpontot jelenthetnek a neurodegeneratív betegségek kezelésében. Kutatási eredményeink alapján számos szabadalmi bejelentést benyújtottunk. Orv Hetil. 2020; 161(12) 443–451.in English, Hungarian Absztrakt Bevezetés A laparoszkópos colontumor-sebészet létjogosultságát több I/a szintű evidencia támasztja alá. A sigmatumorok és felső harmadi rectumtumorok esetén is kiváló korai és késői eredményekről számoltak be a laparoszkópos sebészet javára. A kemoirradiált rectumtumorok sebészetében kevés az ilyen szintű irodalmi állásfoglalás. Anyag és módszer 2006. 01. 01. és 2011. 12. 31. között 196 beteg kapott neoadjuváns kezelést alsó és középső harmadi rectumtumor miatt a BAZ Megyei Kórház Sebészeti Osztályán. A 196 beteg közül 12 beteg nem volt követhető, így 184 beteg adatait elemeztük. Laparoszkóposan operáltunk 67 beteget, ebből 15 esetben konverzió történt. Nyitott műtétet végeztünk 117 betegnél. Eredmények A Dukes-stádiumok hasonlóak voltak, az ASA-stádium szintén. A betegek BMI tekintetében sem mutattak jelentős különbséget. Az eltávolított specimenek hossza és a tumorméret is hasonló volt. A betegség kiújulását meghatározó faktor a körkörös reszekciós szél (CRM) érintettsége, a TME komplett kivitelezése, mely saját anyagunkban a laparoszkópos technikánál is megfelelő volt, nem találtunk szignifikáns eltérést (khí-négyzet teszt, p = 0,94). A műtéti idők a laparoszkópos, konvertált és nyitott csoportban hasonlóak voltak, nem volt szignifikáns különbség. Az ápolási idő a laparoszkópos csoportban volt a legrövidebb, de a Mann–Whitney-teszt nem mutatott szignifikáns különbséget. Jelentős különbség mutatkozott a laparoszkópos és nyitott csoport transzfúzióigényében. A két csoport között a nyitott hátrányára szignifikáns eltérés mutatkozik (khí-négyzet teszt, p = 0,04). Betegeink utánkövetése során sem a betegség kiújulásában, sem a túlélésben nem találtunk szignifikáns különbséget. Konklúzió A laparoszkópos műtét rövid távú előnyei mellett onkológiailag is biztonságos a rectum kemoirradiált tumorainak megoldására.in English, Hungarian Absztrakt Bevezetés Hohenberger 2009-ben a totális mezorectális excízió (TME) elvét átültette a kolonsebészetbe, és az új műtétet komplett mezokólikus excíziónak nevezte el (CME). A CME lényege az érintett kolonszakasz eltávolítása a viszcerális peritoneum sérülése nélkül az ellátó erek centrális lekötésével a viszcerális és parietális fascia közötti embrionális rétegben preparálva. Ez nyitottan és laparoszkóppal is végezhető. Célkitűzés Válogatás nélküli beteganyagon meggyőződni arról, hogy elvégezhető-e a CME laparoszkóppal hasonló eredménnyel, mint nyílt műtét során. Eredmények 2016. 09. 01. és 2019. 06. 30. között 156 műtét történt jobb oldali malignus vastagbéldaganat miatt. 143 esetben végeztünk kuratív reszekciót, 63 férfi és 80 nőbetegnél. Az átlagéletkor férfiaknál 71,5 évnek, míg nőknél 73 évnek bizonyult. 84 műtétet laparoszkóppal, 59 műtétet nyitottan végeztünk. Konvencionális műtét 56 esetben, míg CME 87 esetben történt. Az átlagos kolonhossz konvencionális műtétnél 22,34 cm, míg CME esetén 24,97 cm volt (p = 0,18). A nyirokcsomók átlagos száma a hagyományos műtétnél 15,4, míg CME esetén 16,9 volt (p = 0,24). Az átlagos műtéti idő nyitott műtétnél 111, míg laparoszkópos műtétnél 136 perc volt (p = 0,0014), az átlagos ápolási idő pedig a szövődményes esetek nélkül a nyitott csoportban 7,47, míg a laparoszkópos csoportban 5,65 napnak bizonyult (p = 0,0004). Megbeszélés A korai eredmények alapján az mondható, hogy laparoszkóppal is elvégezhető a műtét hasonló eredményekkel, valamivel rövidebb ápolási idővel.in English, Hungarian Absztrakt Bevezetés Az őrszemnyirokcsomó-biopszia (SNB) bevezetésével a hónalji blokkdissectiók (ABD) aránya jelentősen csökkent. Az extracapsularis terjedés (ECT) jelenléte az őrszemnyirokcsomókban azonban bizonytalan jelentőségű. Módszer Retrospektív vizsgálatunkban 635 T1-T2N0M0 klinikai stádiumú emlőrákos beteg adatait elemeztük, akiknél SNB-t végeztünk 2014 és 2018 között. Az esetek 25%-ában (158 beteg) igazolódott őrszemnyirokcsomó- (SN) áttét. Az SN-áttétes betegeinket két csoportra osztottuk aszerint, hogy igazolódott-e az SN-ben ECT, vagy nem. Vizsgálatunk fő célja az volt, hogy elemezzük a masszív (>3) nyirokcsomóáttét arányát az ECT-negatív és -pozitív betegeknél, akiknél ABD történt. Eredmények Az ECT-negatív csoportba 91/158 beteg (58%), míg az ECT-pozitívba 67/158 beteg (42%) került. selleck Az ECT-negatív betegek 42%-ánál, az ECT-pozitívok 69%-ánál történt ABD. Nem találtunk szignifikáns különbséget a következő változókban életkor, tumorméret, szövettani típus, grade és lymphovascularis invázió jelenléte, valamint a hormon- és HER2-receptorok arányai között.
Here's my website: https://www.selleckchem.com/products/1-methylnicotinamide-chloride.html