Notes

A SZÓFAJ
A szavakat a jelentésük szerint csoportokba oszthatjuk, és aszerint is, hogy hogyan viselkednek más szavakkal. Ezeket a csoportokat szófajoknak nevezzük. Szó - faj(ta).

A magyar nyelvben a következő szófajokat különböztetjük meg:
Névszók
főnévű
melléknév
számnév
névmás
>A névszók azok a szavak, amik élőlényeket, tárgyakat és elvont fogalmakat neveznek meg.
Ige
>Az ige megmutatja, hogy valaki csinál valamit. Valakinek a cselekvését, történését és létezését kifejező szó.
Határozószók
>A határozószók pontosítják az ige körülményeit. Például a cselekvés helyét, idejét, módját mutatják meg.
Igenevek
>Az igenevek igéből képzett főnevek, melléknekvek vagy számnevek.
Indulatszók
>Az indulatszók a beszélő érzelmeit fejezik ki. Nincs külön jelentésük.
Viszonyszók
>A viszonyszók egy gyűjtőszófaj, amik megmutatják, hogy milyen viszonyban vannak a szavak egymással.

SZÓFAJOK RENDSZERE:
>Az alapszófajok (fogalomszók) önálló fogalmi jelentéssel rendelkeznek, önállóan mondatrészek lehetnek.
pl.: jön(ige); ház(főnév); jó(melléknév)...stb.
>A viszonyszók (segédszók) csak viszonyjelentéssel rendelkeznek, önállóan nem mondatrészek, de azokhoz kapcsolódnak.
pl.: a(névelő); alá(névutó); be-, ki-(igekötő); és(segédige)...stb.
>A mondatszók önállóan vagy tagmondatként tagolatlan mondatok lehetnek.
pl.: igen,persze(felelőszó); (indulatszó)...stb.

ALAPSZŰÓFAJOK:
IGE: azok a szavak, amelyek valakinek vagy valaminek a cselekvését fejezi ki.
>jele: Jelen idő: jele nincs
Múlt idő: jele -t, -tt
Jövő idő: főnévi igenév + a fog ige ragozott alakja
>kérdése: mit csinál?, mit cselekszik?, mi történik vele?
FŐNÉV: élőlények, tárgyak, gondolati dolgok neve.
>kérdése: ki?, mi?, kik?, mik?
SZÁMNÉV: a számnév személyek, tárgyak, dolgok számát, mennyiségét, a sorban elfoglalt helyét mutatja meg.
>kérdése: hány?, mennyi?, hányadik?
NÉVMÁS: a névmás helyettesítő szófaj, átveszik a helyettesített szó jelentését.ű


A SZÓSZERKEZETEK(szintagma)
fogalma: A szavak a mondatokban szószerkezeteket alkotnak. A szószerkezet a szavak nyelvtani és jelentésbeli kapcsolata, viszonya. A mondatban a szavak alárendelő vagy mellérendelő szószewrkezeteket alkotnak.
°Alárendelő szószerkezet:
ALANYOS határozott(a szavak); határozatlan(valaki); általános(az ember,mindenki)((alanytalan mondatok pl.: Pirkad))
TÁRGYAS
HATÁROZÓS
– Időhatározós: estig vár, holnap jön
– Helyhatározós: széken ül, buszon olvas
– Számhatározós: gyakran beszél, kétszer mondta
– Módhatározós: szépen beszél, gyorsan fut
– Állapothatározós: boldogan énekel, fekve olvas
– Eszközhatározós: labdával játszik, villával eszik
– Társhatározós: Péterrel vacsorázik, testvérével nyaral
– Ok-, célhatározós: beszédéért dicsérik, verseiért szeretik, jutalomért küzd
– Fok-mérték határozós: nagyon ügyes, alig beszél
– Tekintethatározós: tornában jó, énekben ügyes
– Eredethatározós: szóból épít, fából készít
– Eredményhatározós: pirosra fest, tisztára mos
– Hasonlító határozós: szebb a testvérénél, tisztább a Tiszánál
– Részeshatározós: Péternek ad, testvérének ír
– Állandó határozós: bízik a szüleiben, hisz a testvérének
JELZŐS
– Minőségjelzős: piros alma
– Birtokos jelzős: Éva almája
– Mennyiség jelzős: sok alma
°Mellérendelő szószerkezet:
Tagok egyenrangúak, köztük logikai viszony van.
-Kapcsolatos: szép és okos. jele: -
-Ellentétes: nem kér, de követel. jele: <->
-Választó: vagy okos vagy szép. jele: ~
-Következtető: szorgalmas, ezért eredményes. jele: ->
-Magyarázó: eredményes, hiszen szorgalmas. jele: <-