Notes

A Divergensek

2. fejezet - Alfa, és béta

------

Fél órával ezelőtt érkeztem meg az úgynevezett Noguera Ribagorzana völgyébe, sikeresen átmentem a hazugságvizsgán, és máris lázadók közé tartozok. Lázadók narancs logóját bele is tetoválták a csuklóm alá fekete színben.
Skorpót csak követem a folyósó végéig. Mire az ajtó automatikusan megnyit nekünk, akkorra egy nagy félgömb formájú terem fogad minket, és egy irányba követnek félhengeres folyósók mindkét oldalon. Úgyanúgy szürkésfehér a kupola szélén, és a butorzat is, de ezúttal a kupola tetején már vannak fekete, és narancs színek is. Körbe csíkosan követik a fekete, és narancs színek, és a közepén ott az igazi logó a Lázadóknak: három görbe élénknarancs vonal összemegy egy pontba, és egy fekete kör mögötte.
A kupola közepe egy oszlop áll, aminek a közepső része gömbölyűen elsoványodik, és a földszintet, meg a kupola tetejét köti össze. Olyan 40-50 méter magasságú lehet, és a legfelső része már üveges. Gondolom azért, hogy látszódjon jobban a logó. Az oszlop alatt körbe kb 10 méter távolságnyira szürkésfehér pultok vannak. Azok mögött persze emberek forgolódnak. Még sose láttam ezt a helyet, még nem is ismerem, ezért semmit nem tudok róla.
A két félhengeres folyósó is ugyanúgy van. Szürkésfehér fal alsó részen, és a tetején fekete csík, és közepén narancssárga. Oszlopok ugyan nincsennek, de csodálatosan nagyok azok is. Nagyon fantasztikus ez a hely, mintha igazi álom lenne. Kiváncsi lennék a többi ilyen helységre, vagy ennél csodásabb teremre is. És persze, elég sok ember van jelen.
Eddig észre se vettem, hogy búmulás miatt megálltam, és Skorpió meg morci arccal várt rám eddig.
Mikor ránézek, akkor megszólal.
- Jó fiam, elég legyen a csodálkozásból. Már csalódtam benned, hogy csak állva csodálkoztál! Igen-e?
Nem tudom, hogy mit akar ezzel az utolsó szóval, eléggé különös ez az ember. Csak szégyenembe lenézek a földre, és úgy követem őt. Mivel nagy tömeg van ezért alig veszem őt észre, és máris őrá tartom a szememet. A pult

------

- Szervusz Garcia!
Egy magas fekete hajú férfi lép elő, és ő is fekete ruhába van.
- Üdv Skorpió! Mit szeretnél? - kérdezi, Skorpió rögtön félrefordítja a tekintetét.
- Melvin Jaegernek járó csomagját kérném. Itt is van ő.
Én meg közelebb lépek, Garcia csak kezet nyújt nekem. Pár percig tétovázok, aztán én is nyújtok, és ezzel kezet fogunk.
- Üdv a lázadók közé! Egy perc!
Erre hátramegy, egy kis ajtóba belép, és pár perc múlva visszajön egy nagy táskával, és egy karórával. Karórával! Elfog a félelem, mikor meglátom közelebbről a karórát. Ez tette tönkre engem, még mikor viseltem! Elmentem gyógynövényeket gyűjteni, ez megmutatta a helyemet, és megbüntettek! Úgyanúgy is történt, mikor tiltott helyen jártam, mert valaki csak átvert engem, és emiatt börtönbe kerültem! Sokszor probáltam levenni, mindig csak ott maradt, sose sikerült levenni!
Kezdek hátrálni. Nem akarom ismét felvenni a karórát. De Skorpió csak megfogja a vállamot, és nem engedi.
- Hova mész már, mitől félsz?
Csak szótlanul elveszem a dolgokat. Hátamra veszem a táskát, ami feketés, és narancssárgás színű, akárcsak a címer színei. Karórát csak a kezembe szorongatom, és úgy döntök, hogy útközbe valamelyik kukába titokba bedobom.

------

Skorpió rögtön mérgében egy jó nagyot csap az asztalra, és ebben a pillanatban hirtelen sötétség lett. Nem látok semmit, mintha hirtelen elvesztettem volna a látásomat, de néhány másodperc múlva visszajön a fény, de ezuttal gyenge piros fény, annyira, hogy lássunk, hogy mi van előttünk. Sam felborult már a székkel, és Skorpió felsegíti őt.
- Mindenki megvan?
- Mi volt ez ember? - jajgat Sam - Miért kellet eldőljek? Mi ez?
Siket egyet füttyen, és ránk fordítja a táblagépét. Rajta élénkpirosan ez a felirat látható: "FEHLER SYSTEM".
Skorpió e pillanatban hátrál egyet.
- Jajne...

------