Notes

Kedves Gábor és Luca!

Nem is tudom,hogy igazából hol is kéne ezt kezdenem,talán a legeleje nem is fontos, valahol 2016.02.05-re datálható vissza a történések kezdete, amikor is megtörtént az áldott csoda és végre megtaláltad azt akivel kiteljesedhetsz és azzá válhatsz ami szeretnél lenni, aki támogat és segít,hogy a helyes úton maradj és jó irányba haladj tovább. Az iróniát és társait most hanyagoljuk, bár úgy gondolhatják,ahogy szeretnétek. Tehát így lett és azóta is így van meg még lesz 100.000 évig. Néha elgondolkozom azon,hogy jó-e az amit döntöttem vagy nem, néha azon gondolkozok,hogy van-e értelme egyáltalán annak ami történik velem és körülöttem, óriási kérdőjelek és miértek repkednek körülöttem naponta és óránként. Akkor valami kissé megváltozott, kezdődött az összeszokás és finomodás napjai/hetei/hónapjai, ami teljesen normális és helyén való,de ezzel együtt egy picit kialakult egy másik nézőpont is. Teljesen természetes,hogy időt kell együtt tölteni, de kérdezem én,hogy ennyit és mindig? Biztos,hogy rosszul látom mert nem kutakodok senkinek a magánéletében,de kívülállóként ez látszik. Nem hibáztatok senkit és nem is fogok,nem is sértés stb. 8 év azaz 2922 nap, nem kis idő, ha jól emlékszem,akkor talán pont valahol félúton 7. osztályban volt valami hasonló eset,amikor ugyanide jutottunk. Kurvára hibás vagyok és én ezt tudom meg felvállalom, de vannak olyan dolgok amiről soha nem beszéltem senkinek és nem is tudja senki csak én meg maximum anyám. Amikor nagyapám feladta tudod,hogy mit éreztem? Azt tudod,hogy azóta alvási problémáim vannak és teljesen gatya az idegrendszerem? Rémálmaim vannak mint egy hülye kisgyereknek. Mindenhol csak őt látom, életem embere volt. Azt tudod,hogy egész életemre megbélyegzett az,hogy nekem lenne egy ikertestvérem? Igen, lenne valaki aki pont úgy nézne ki mint én, csak Győzőnek hívnák. Tudod milyen kurva szar érzés azt tudni,hogy ő azért...mert én csak a saját magamét néztem már akkor is? Sokan nem szeretnek pont azért mert átgázolok mindenkin azért,hogy nekem jó legyen. Nem tudom irányítani a történéseket magam körül, átestem a ló túloldalára egy szarral teli gödörbe. Igazad van, a roncs autó nem kell senkinek csak a szép, fasza fehér autó. Soha nem mondtam és akartam mutatni,de én még mindig ugyanaz a szar, rohadt, szétvert autó vagyok mint ami voltam. Vannak jobb időszakok és vannak kevésbé jók. Talán az lehet a baj,hogy én igazából soha semmit nem kaptam meg, mindent amit szerettem volna nekem kellett előteremteni. Nem véletlenül nem vagyok elérhető, pont azért mert én sem tudom hogy most miafaszvan. Pont egy gyenge pillanat volt és ez lett belőle, nem mentegetőzök, teljesen magamnak köszönhetem hogy itt tartok vagy tartunk. Nagyon fáj az hogy ha döntést kell hoznom akkor az valaminek mindig a kárára válik, és nem minden a pénz tudom jól, de a mindenemmé vált és kurvára beszippantott ez a szar. Picit reagálnék a "bedobtad a törölközőt" mondatodra, és hogy a láb nem csak a gugolásból áll, de térdek nélkül még a járás is fáj. 22.35 van, másfél órája írom ezt, jelenleg fogalmam sincs hogy mi történik körülöttem. Tudod,hogy mi a furcsa? Pont azon az estén amikor bebasztam mint a geci és nem írtam vissza, kaptam egy rózsaszín kismalacot egy boxgépből, ez a kismalac még most is itt van az asztalomon, benne a kis gömbjében ahogy kiadta a gép. A felesleges körökről meg annyit szeretnék mondani,hogy most min vitatkozzunk, azon hogy mekkora gyökér vagyok vagy esetleg,hogy ezt is én basztam el? Senkinek nem hiányzik az,hogy valamiért magyarázkodni kelljen. Nem tudom. Eddig próbáltam úgy csinálni,hogy mindenre legyen időm és energiám, egészen idáig sikerült is. Mikor már előkerült a meglepetés nyaralás,akkor is csak annyit mondtam,hogy tudjak róla,hogy mikor és mehetünk. Vagy nem és rosszul emlékszem,gyakran előfordul. Hibázok, nem keveset és nem is kicsiket. Sosem gondoltam volna,hogy bármikor is az életben pont veled kerülök ilyen helyzetbe. Nem tudom irányítani a saját életemet. És igen, kibaszottul a földig basztatok mindketten azzal,amit írtatok vagy mondtatok. Nem tudom,hogy mi van. Ha a részetekről ennyi volt akkor így jártam és így alakítottam a sorsomat.
Időre van szükségem,mert nem tudom rendezni a dolgaimat.
Sajnálom.

Nándi.